Utálok maszkot hordani…

…de tudom hogy szükséges, de nem is a miértekről akarok írni és főleg nem politizálni, inkább csak megadni a választás lehetőségét. Van egy helyzet, te döntöd el hogy jössz ki belőle, dödögsz és felcsapod a maszkod vagy legalább olyan maszkot veszel fel, ami ki is néz valahogy.

Az orvosi maszk bevallom engem baromira idegesít, hogy folyton felcsúszik és nem elég hogy zavar, még bevásárlás közben folyton húzogatnom kell. meg hogy is néz ki… tök egyformák vagyunk benne és én mindig is utáltam „ugyanolyan” lenni mint a többiek, beállni a sorba. Ezért is örültem annyira amikor elkezdtek megjelenni a házilag varrt maszkok majd a céglogóval ellátott társak.

Mivel már régóta dédelgettem azt az álmom, hogy a saját rajzaim felkerüljenek különféle termékekre, pont szembe jött a lehetőség – saját rajz – saját maszk. Néhányat legyártattam belőle és most már elérhető a webshopomba. Imádom őket, nemcsak mert jól néz ki, de nem csúszkál és még levegőt is kapok benne.

Amit jó tudni róla: Belső réteg 100% fekete pamut, külső réteg 100% poliészter. Jó légáteresztő anyagú szájmaszk.

Igen, továbbra is maszkot hordunk, de én már csak ezeket fogom. 🙂 

Ez a minta már jó néhány évvel ezelőtti „köszönőajándék” volt, amit a lányom alsós osztályfőnöke kapott meg a 4. év végén. Imádtam ezt a mintát és foglalkoztatott, hogy hogyan lehetne ebből többet kihozni.

Az jutott eszembe, hogy ez a minta milyen jól is nézne ki egy pólón. Álmodoztam, majd rákeresetem néhány póló mockupra (a mockup olyan szerkeszthető photoshop fájl, ahol különböző tárgyakra lehet rátenni a logódat). A bal oldali kép éppen egy ilyen mockup szerkesztet tkép, tehát nem elkészült igazi pólót mutat. Viszont emlékszem anno nagyon nagy sikert aratott. El is kezdtem utána járni, hogyan valósíthatom meg.

A legtöbb pólógyártó vállalkozás a piacon akkor még nem igazán tudott úgymond telibe, vagyis faltól falig nyomtatni. Egy helyet találtam, akik magára az anyagra nyomtatnak és abból lehett volna szabni varrni. Kicsit bonyolultnak tűnt a történet és egy idő elengedtem ezt az ötletemet, vágyamat.

Ekkor még vállalkozó voltam… Később újra alkalmazott lettem… majd a sors ismét úgy döntött, hogy megpróbáljam a vállalkozást…

Amikor újrakezdtem a vállalkozást átgondoltam, hogy mit tudok csinálni, mim van és mire vagyok/lehetek képes. Valahonnan előbukkant eza  minta és az ötlet a pólóval. Gondoltam 3 évvel később, de nekifutok újra ennek az ötletemnek. Megtaláltam ugyanazt a gyártót, aki az anyagra rányomta az eredeti mintát – ezt a karácsonyi mintával tettem -, és eg ypróbavarrással el is készült egy póló. De nem tetszett. Nem sikerült az anyagra jól ráilleszteni, méreteznia  mintát, így kényszermegoldásból furán lehetett csak kiszabni… Tovább keresgéltem, és megtaláltam egy másik lehetőséget, akik szintén ún. szublimációs eljárással a póló teljes terjedelmében ráteszik a mintámat. Ekkor póbaképp elővettem a rajzolt minőségű mintámat – ekkor még nem volt bedigitalizálva – és azt nyomtattam rá, hogy is néz ki.

Nagyon szeretek szóképeket rajzolni, idézeteket valamilyen különleges formába, egy ötlet köré formálni. Az első szóképeket még Tina rajztanodájában tanultam. Azóta is gyűjtöm a „rajzolható” betűtípusokat. Igen sokféle betűtípus letölthető – legfőképpen kalligráfiás kézírás – a különféle oldalakról, de van ezen kívül nagyon sok, ami egyszerűen megrajzolható.

Az egyik kedvenc idézetem is papírra került. Számomra ez azt a küzdelmet jelképezi, amit sokan nap mint nap vívunk, de mégis, soha nem adjuk fel. Emlékszem, az egyetemen nagy betűkkel az ágyam felett díszelgett az LGT dal „NEM ADOM FEL? MÍG…” amikor a nehéz vizsgákkal küzdöttem meg. Ez a mondat azóta is a fülemben cseng, akármilyen megoldandó problémám is van.

A kézi szerkesztést követően „digitális” formába került, hol egy része megmaradt az eredeti stílusban, más része egyszerűsödött, módosult. A digitális verziók mindig pontosabbak, mégis megőrzik az eredeti hangulatot.

A minta bögrére, vászonképre és pólóra is felkerült.

Néhány éve találkoztam a mandala rajzolással, ami azonnal a kedvenc rajztémám lett ugyanis a gyönyörű végeredményen túl elvarázsolt maga a folyamat, amit átél az ember mandala készítés közben. Nekem a nyugalmat, kikapcsolódást és még valami pluszt is ad, amit a cikk végén árulok el.

Mindig van a fejemben egy vázlat, amit előre leskiccelek, de aztán rajzolás közben bőven előfordul, hogy módosítok rajta, mert abban a pillanatban már mást „érzek”, az már nem az a pillanat…

Az egyik kedvenc mandalám éppen az, amit a lányomnak rajzoltam. Vagy a lányom  miatt… értünk. A közös nyelvért. A lányomnál hamarabb kezdődött a kamaszkor mint a rangidős fiamnál, így értetlenül és megdöbbenve álltam a helyzet előtt, miszerint nem értem mi történik. Miért viselkedik úgy, ahogy nekem nem tetszik és nem tudom mitévő legyek… szerintem sokatoknak ismerős lehet a helyzet.

Miközben rajzoltam a mandalát, közben arra gondoltam, hogy ez egy „segítő mandala” lesz. Nekünk segít ebben a nehéz helyzetben, hogy a lehető legkevesebb sérüléssel éljük túl ezt a nem mindennapi helyzetet. Tudom, hogy ez a korszak egy óriási átalakulás, személyiségfejlődés és egyben fontos, meghatározó korszak is. Azt szerettem volna, ha úgy tud átlépni a felnőttkor küszöbén, hogy a legkevesebb sérülés éri és a kapcsolatunk sem sínyli meg. Ez az érzés és energia hatotta át az egész folyamatot.

A színeknek is van jelentése, de hogy milyen színeket használok azt is mindig az adott pillanat és hangulat határozza meg. Azt éreztem, ezekhez „kell” nyúlni…

A mandala mindig belülről indul és kifelé teljesedik ki. Szoktam segédvonalakat szerkeszteni amit persze a végén eltüntetek.

Íme a végeredmény. Hetekig, hónapokig Panka szobájában volt kirakva, ma már a gyűjteményemben lapul.

Nem tudom mi lett volna ha nem rajzolom meg, mert a „B” verziót nem tudom visszajátszani, de hiszem hogy segített nekünk. 🙂 Sokat tanultam a megértés és elfogadás tananyagokból és mindezt a mai napig tanulom, de már nem félek a helyzettől.

Egy gondolatból rajz, majd… majd a rajzot beszkenneltem és rátettem bögrére, meg azóta sok minden másra is.

Szeretem a rajzaimat viszontlátni más „felületeken” is, mert másnak is örömet okozhat a látványa. Innen is jött az ötlet, hogy mi lenne ha lenne egy olyan webshopom, ahol a „saját rajzos” termékeimet kínálnám fel…

Eljött az idő és ez ez óriási álom megvalósult. Összeszedve minden webszerkesztő tudásom és még többet megalkottam a saját webboltomat, teljesen egyedül, rengeteg kísérletezés és tanulás, izzadtság árán, de hihetetlenül büszkén mutatom meg.